DL 650 info

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olaj

E-mail Nyomtatás PDF
Olvasóink értékelése: / 11
ElégtelenKitűnő 

A lánctisztítás, és -kenés, a gumik és a benzin mellett a leggyakrabban a motorolaj a legtöbbet vitatott téma motoros (és autós) berkekben.

A témában való könnyebb eligazodás érdekében ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről ezzel a misztikusnak tartott témával! A cikk elolvasása után ígérem mindenki sokkal egyszerűbben fog tudni megfelelő olajat tölteni kedvenc paripájába.

A motorolaj feladata

Tízből nyolc ember erre azt válaszolná, hogy a kenés. Ez igaz is, viszont nem ez az egyetlen feladata.

  • Egy mai modern motorolaj képes lebegésben tartani a motor működése során keletkező oxidációs- és égéstermékeket (diszpergens hatás), ezért van az, hogy a friss olaj néhány kilométer után koszosnak látszik (felszedi, és nem engedi leülepedni a koszt).
  • Detergens hatása révén védi az alkatrészeket a savas égéstermékekkel (korrózióval) szemben.
  • Segíti a hideg időben történő indítást.
  • Nem káros a tömítések anyagára.
  • Hűti a motort.

A kenés

Az egymáson elmozduló felületek súrlódnak, ami hőfejlődéssel és kopással jár. Ezek a negatív hatások a kenéssel csökkenthetőek. A megfelelő kenés esetén a felületek között ún. olajfilm (vékony, mikron vastagságú olajréteg) alakul ki, aminek eredményeként a kent felületek nem egymással, hanem csak az olajjal érintkeznek. Az olajon való súrlódás nem okoz kopást és nagyságrendekkel kisebb hőfejlődéssel jár. Szemléltetésként dörzsöljük össze két tenyerünket szárazon, majd szappanos vízzel.

A kenés járulékos pozitív hatása még, hogy a kisebb súrlódási veszteség a motor jobb hatásfokában, vagyis a kisebb fogyasztásában is megjelenik.

A viszkozitás

A viszkozitás a folyadékok áramlási ellenállásának (tehát folyékonyságának) a mértéke. Ha egy folyadék nehezebben folyik akkor azt mondjuk, hogy a viszkozitása nagy, a kisebb viszkozitású pedig hígabb, folyósabb.

Az olajokra általában az jellemző, hogy melegben felhígulnak (csökken a viszkozitásuk), hidegben besűrűsödnek (növekszik a viszkozitásuk). Nagy hidegben a sűrű olajat nehéz eljuttatni a kenési helyekre, mert nagy az áramlási ellenállása, nagy melegben viszont annyira felhígulhat, hogy a súrlódó alkatrészek között nem alakul ki megfelelő vastagságú stabil kenőfilm. Ahhoz, hogy a kenés a motor minden működési hőmérsékletén megfelelő legyen, az ideális kenőanyagnak mindig egyformán folyékonynak kellene lennie.

Nos, jóllehet ilyen olaj még nem létezik, ellenben vannak már olyan kenőanyagok, melyeknél különböző adalékok hozzáadásával elérték, hogy télen-nyáron közel azonos kenési tulajdonságokkal bírnak. Ezek az ún. többfokozatú (multigrade) motorolajok. Az ilyen olaj tág hőmérsékleti határok között biztosítja az alkatrészek közötti folyadéksúrlódást, azaz megakadályozza a fémes érintkezést és így a kopást.

viszkozitási táblázat

A kenőolajok viszkozitását, és viszkozitás-hőmérséklet tulajdonságait a SAE rendszer foglalja magába. Egy többfokozatú motorolaj SAE indexe például így néz ki:

10W-40

ahol az első szám (példánkban a 10) a hidegben (W=winter=tél), a második (40) a melegben jellemző viszkozitásra utal. Ez az olaj a -20...+40 C tartományban használható. Ha valaki ennél hidegebb időben is motorra ül, az tegyen 5W-40-es (-25...+40) vagy 0W-40-es (-30...+40) olajat a motorjába. Hasonlóan a 15W-50-es vagy 20W-50-es olajjal akár 50 C fokos hőségben is nyugodtan repeszthetünk.

A viszkozitási index tehát NEM az olaj minőségére, hanem az alkalmazás hőmérsékletére utal!

Teljesítményszint

A teljesítményszint megmutatja a kenőolaj teljesítőképességét, más szóval a motorolaj minőségét. Ez a tulajdonság elsősorban az adalékoktól függ. Az olaj használhatatlanná válását az adalék elfogyása, kimerülése is okozza (innen a fáradt-olaj elnevezés). Szabványos minősítés alapján teljesítményszint osztályokba (API, vagy ISO) sorolják a kenőanyagokat. A motorolaj teljesítményét az európai ACEA (régen CCMC), a japán JASO vagy az amerikai API szabvány szerint szokták megadni. Az amerikai rendszerben a benzines motorok olajait "S" betűvel jelölik, az európaiban "A"-val. Minél hátrább áll az "S"-t követő betű az ábécében, illetve minél nagyobb az "A" után álló szám, annál magasabb teljesítményszintű az adott olaj. Tehát ha az olaj flakonján azt látjuk, hogy "API SJ" akkor a benne lévő olaj nagyobb teljesítményű (jobb minőségű) mint az, amelyiknek "API SH" a jelölése.

Egy adott olaj minőségét tehát a teljesítményszintje határozza meg.

Milyen olajat?

Általánosságban tehát az mondható, hogy ha nem tudjuk, hogy mit ír elő az adott motor gyártója, először válasszuk ki a megfelelő viszkozitást. Ezt az határozza meg, hogy milyen klimatikus viszonyok között szeretnénk a gépet használni. Magyarországon erre a 10W-40-es olaj bőven elegendő. Ezután válasszuk a pénztárcánknak is megfelelő legmagasabb teljesítményszintet.

Ha ismerjük a gyári javaslatot, akkor attól csak "felfelé" tehát a szélesebb hőmérséklettartomány és magasabb teljesítményszint irányába térjünk el.

Akármilyen spéci olajjal is járunk, a csereperiódusokat tartsuk be! A jobb minőségű olaj kenőképessége nem tart tovább, csak nagyobb terhelést képes elviselni.

Szinte mindegyik nagy olajcég kínál szerényebb képességű, olcsóbb olajokat és nagyteljesítményű, drága olajokat. A márka másodlagos, elsőként a specifikációra figyeljünk!

Mivel én nem használom extrém módon és körülmények között a motoromat ezért mindig a jármű gyártójának minimális előírásai szerinti olajat töltök bele. Az sem érdekel, hogy ki a gyártó, amennyiben a specifikációnak megfelel.

FONTOS!

A fent leírtak általánosan igazak a négyütemű benzinmotorokra, de azoknál a motorkerékpároknál, melyeknek olajfürdős a kuplungjuk arra is oda kell figyelni, hogy az alkalmazott olajban NE LEGYEN súrlódáscsökkentő adalék. Ha találunk ilyen olajat, nyugodtan használhatjuk még akkor is, ha a dobozán nem motorkerékpár, hanem autó van.

A szintetikus-nem szintetikus hitvitáról majd egy másik cikkben olvashatsz.