DL 650 info

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Gyújtógyertya - A gyújtógyertya feladatai

E-mail Nyomtatás PDF
Olvasóink értékelése: / 156
ElégtelenKitűnő 
Tartalomjegyzék
Gyújtógyertya
A gyújtógyertya felépítése
A gyújtógyertya feladatai
Hőérték
Gyertyahézag
A gyertya ki- és beszerelése
A gyertya mint diagnosztikai eszköz
A gyertya tisztítása
Melyiket válasszuk?
Minden oldal

A gyújtógyertya feladatai

  • Meggyújtja a hengerben az üzemanyag/levegő keveréket
  • Hőt vezet el az égéstérből

A gyertya a hengerfejbe (nem a Húsvét-szigeteki szobrokra kell gondolni) van becsavarva. A motorból kiálló végéhez (tüske) csatlakozik a gyújtási rendszer nagyfeszültségű kábele, az égéstér felőli végén vannak az elektródák.

DOHC hengerfej

A középelektróda villamos szempontból el van szigetelve a testelektródától, ami viszont a gyertya fém házán keresztül a szintén elektromosan vezető anyagú hengerfejen át az elektromos rendszer negatív pólusához (test) csatlakozik. Így egy olyan áramkört kapunk, ami nyitott, a "szakadás" pedig a gyertyahézag.

A gyertya porcelán szigetelése ahhoz kell, hogy a szikra az elektródák között és ne másutt képződjön, ezért épnek kell lennie. A repedt szigetelőtest "áthúzhat" és az elektródák között nem, vagy csak kis teljesítményű szikra keletkezik.

A gyújtási időpontban a gyújtókábelen (és ezzel a középelektródán) megjelenő 25-50 KV-os feszültség megfelelő gyertyahézag esetén a testelektródán át elektromos ív formájában sül ki. Ezt hívjuk szikrának, és ha elegendően nagy energiájú, a megfelelő időpontban és helyen keletkezik, akkor megvalósulhat Nicolaus August Otto nagy álma a munkaütem.

A gyertya működése során tehát a motorban villamos energia felhasználásával a "benzinből mozgási energiát csinál". Az a feszültség, amit a gyújtási rendszer továbbít a gyertya felé és elegendő a szikraképződéshez, a gyertya villamos teljesítménye. A szikraképződést befolyásoló tényezők az elektródák körül jelen lévő gázkeverék összetétele, nyomása, a gyertyahézag, illetve a pólusok közötti feszültségkülönbség (gyújtófeszültség). Ha a motorunk egyébként rendesen be van állítva (keverékképzés és gyújtási rendszer), akkor a robbanás már csak a gyertyán múlik.

A jó gyertya nem késlekedik a szikrával, kicsi a "reakcióideje", így nem teszi tönkre sok ezer mérnök áldozatos munkáját, akik a motor- és gyújtásvezérlő elektronikák precíz gyújtási térképeit készítették. Ezen kívül amellett, hogy ellenáll a nagy nyomás- és hőingadozásnak, ami egy működő hengerben viszonylag gyakori, az sem árt, ha másodpercenként akár 50-szer is (négyütemű motorban 6000-es fordulatszámnál) tud szikrát adni.

A mai modern motorokban a széria gyújtási rendszer teljesítménye sokkal nagyobb (és intelligensebb), mint akár a 10-20 évvel ezelőtti gépeken. A "hőskorban" (Zsiguli, Dacia, Trabant, Skoda, Wartburg, MZ, Simson, Jawa, stb.) legtöbbünk - akiknek volt hozzá affinitása - mindenféle saját, vagy kisipari gyártású csodaelektronikákkal próbáltuk a gyújtást tuningolni. Ezeket ma már felváltották a számítógép-vezérelt, nagy teljesítményű, megbízható rendszerek és csak tuningolt motorokon érdemes hozzányúlni, hétköznapi használatra tökéletesen megfelelnek.

Lezárult egy korszak: Isten veled megszakító, aufvíderzén kondenzátor, gudbáj elosztó és orevoár rotor!

Éljen a digitális gyújtás! Smile