DL 650 info

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Gyújtógyertya - Hőérték

E-mail Nyomtatás PDF
Olvasóink értékelése: / 157
ElégtelenKitűnő 
Tartalomjegyzék
Gyújtógyertya
A gyújtógyertya felépítése
A gyújtógyertya feladatai
Hőérték
Gyertyahézag
A gyertya ki- és beszerelése
A gyertya mint diagnosztikai eszköz
A gyertya tisztítása
Melyiket válasszuk?
Minden oldal

Hőérték

A gyertya másik fontos feladata az égéstérből "kiszívni" a felesleges hőt. Igaz, ezt teljesen öncélúan teszi!

Hőelvezetés

Mint az a fenti ábrán látható, az összes elvezetett hőnek csak mintegy 20 %-a távozik a gyertya "motoron kívüli" részein keresztül, a többi a motoron belül marad. Ez alapján egy gyertya hőértékét (hőelvezető képességét) befolyásoló leglényegesebb tényezők:

  • a középelektróda szigetelő kerámiájának hossza
  • a körülötte levő gáz mennyisége
  • a középelektróda és porcelán szigetelésének anyaga/konstrukciója

 

Hőérték

A "meleg" gyertya nagy felületen érintkezik az égéstérben lévő gázokkal, lassan disszipálja a hőt mert szigetelőteste kis felületen érintkezik a gyertyaházzal, amin keresztül átadja a hőt a hengerfejnek. Az alacsony hőértékű gyertya elektródái könnyen felmelegszenek.

Ennek pont ellentettje a magas hőértékű ("hideg") kivitel, amelyik eleve kisebb felületen érintkezik a forró gázokkal és nagyobb érintkezési felületének köszönhetően gyorsabban átadja a hőt, elektródái nem melegszenek fel könnyen.

Az egyes gyártók különböző módon jelölik a hőértéket, egyesek (Bosch, BERU, Champion) magasabb számokkal jelölik a melegebb gyertyákat míg mások (NGK, Nippon Denso) pont ellenkezőleg.

Mi derül ki ebből? Netán a hideg gyertya jobb? Vagy éppen a kis hőértékű? Egyik sem! Minden motorkonstrukcióhoz tartozik egy optimális gyertyahőérték is, amit minden esetben megad az adott motor gyártója. Széria motorok esetében ezt semmiképpen nem tanácsos figyelmen kívül hagyni, ugyanis a gyertya csak egy bizonyos hőmérséklet-tartományon belül tud hosszú ideig megbízható teljesítményt nyújtani. Függetlenül attól, hogy fűnyíróban vagy egy versenyautóban van, akkor működik optimálisan ha a középelektróda szigetelőcsúcsának hőmérséklete 500 és 850 °C között van. Az öngyulladást1 elkerülendő a gyertya elektródáinak nem szabad túlhevülniük, viszont elegendően melegnek kell lenniük az öntisztuláshoz2. Ezt a szabályozást a gyertya gyártói megfelelő méretezéssel és anyagválasztással érik el. Minél nagyobb egy hengerben a hőterhelés, annál magasabb hőértékű, tehát "hidegebb" gyertyát kell használni. Az alacsony kompressziójú, atmoszferikus motorokba meleg gyertyát tesznek.

Tehát a gyertya maga nem termel, csak elvezet hőt. Úgy működik mint egy hőcserélő, a felesleges hőenergiát elvezeti az égéstérből. A gyertya hődisszipáló képességét nevezik hőértéknek.

A későbbiekben látni fogjuk, hogy a nem megfelelő hőértékű gyertya használata milyen hibákat okoz a motor működésében.

1) öngyulladás: a hengerbe beszívott keverék nem a megfelelő időpontban, a gyertya által leadott szikrától gyullad meg. Ok: a gyertya szigetelőcsúcsa nem éri el az optimális üzemi hőmérsékletet (min. 500 °C), és ezáltal a rárakódó korom nem tud leégni róla. Az elpiszkolódott gyertyán az izzó korom idézi elő a keverék begyulladását.

2) öntisztulás: az égés során a hengerfejben, így a gyertyán is lerakódások keletkeznek, melyek megfelelően meleg felületről leégnek.