DL 650 info

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Gyújtógyertya - A gyertya mint diagnosztikai eszköz

E-mail Nyomtatás PDF
Olvasóink értékelése: / 156
ElégtelenKitűnő 
Tartalomjegyzék
Gyújtógyertya
A gyújtógyertya felépítése
A gyújtógyertya feladatai
Hőérték
Gyertyahézag
A gyertya ki- és beszerelése
A gyertya mint diagnosztikai eszköz
A gyertya tisztítása
Melyiket válasszuk?
Minden oldal

A gyertya mint diagnosztikai eszköz

A hétköznapi gépjárművezetők közül nem sokan tudják, hogy a gyertya alapfunkcióin felül diagnosztikai eszközként is használható. Ehhez nem kell mást tenni, mint kiszerelni a motorból és szemügyre venni. A gyertya égéstér-felőli végének elemzése sokat elárul nemcsak magáról a gyertyáról, hanem a motorunk állapotáról illetve működéséről is.

Az alábbi táblázatban összefoglalva láthatóak a leggyakrabban előforduló jelenségek és azok magyarázata.

Normál állapot

Ha a gyertyánk így néz ki, nyugodtak lehetünk, mind a motor, mind a gyertya rendben van.

Száraz vagy nedves elszennyeződés

A gyertya nem tud öntisztulni (a középelektróda és a gyertyaház közötti ellenállás a lerakódott szén miatt 10 Ohm alá csökkent).

Túlhevülés

A szigetelőcsúcson lévő lerakódás megolvad és üvegszerű fényes réteget képez.

Lerakódás

Mindenképpen jelen van, de a mennyisége függ az olajfogyasztástól, a benzin minőségétől és hogy a motor alkalmanként milyen hosszan üzemel. Túlzott mértéke utalhat nem megfelelő gyertyahőértékre, vagy gyakori, nagyon rövid távon való használatra.

Ólomlerakódás

Ma már nem jellemző, tekintettel az ólommentes benzinekre.

Törés

Hirtelen és nagy hőmérséklet-változás okozta hőtágulás eredménye.

Normál kopás

A gyertyán nem látható hibás működésre utaló nyom, a hézag egyenletesen nagy. Az átlagos hézagnövekedés

4-üteműeknél: 0,01~0,02 mm/1000 Km

2-üteműeknél: 0,02~0,04 mm/1000 Km

Erózió

Az abnormális elektródakopás oka lehet korrózió, oxidáció vagy az ólommal való reakciók.

Megolvadás

Az elektróda felszíne gyakran csillogóan fényes és egyenetlen. A nikkel-ötvözet olvadáspontja 1200-1300 °C. Oka túlhevülés: kopogásos égés, nem megfelelő hőérték.

Erózió, korrózió, oxidáció

Az elektródák anyaga oxidálódik, zöldes lesz a színük, felületük durva és egyenetlen.

Ólom-erózió

Magas hőmérsékleten az üzemanyagban lévő ólom kémiai reakcióba lép a nikkel-ötvözettel és "bomlasztja" azt, manapság nem jellemző.